A XIII. kerület mindig is büszke volt a múltjára, így a vaskori aranyleletekre, a római kori erődítményére, a királyválasztó Rákos mezejére. Gyökereik egészen a vaskorig vezethetők vissza. Ráadásul az Angyalföldön talált, i. e. VIII. századból származó aranyleletek bizonyítják, hogy már a legrégebbi időkben is éltek emberek ezen a tájon.

Az i. e. VIII. századból származó, a Duna–Tisza vidéki és az észak-kaukázusi aranyművesség jellegzetes jegyeit mutató edények és ékszerek 1892-ben és 1925-ben kerültek elő a földből. Az angyalföldi lelőhelyek közelsége (2 km) azt bizonyítja, hogy a terület jelentős volt a Dunán való átkelés szempontjából, s kultikus szertartások színhelyéül is szolgált. A szakemberek szerint a kora vaskori aranytárgyakat nem menekülés közben rejtették el, hanem áldozati céllal helyezték a földbe.

Az első aranylelet egy istálló építésekor került elő. A 6 aranylemezzel bevont füles bronzgombból, 3 aranygyöngyből és 3 aranyspirálból álló tárgyegyüttest a Magyar Nemzeti Múzeum vásárolta meg.

Aranyozott bronzkorongok kora vaskor, i. e. VIII. sz.

1925 márciusában az első leletet egy második is követte.Antony János napszámos éppen a Béke utcától keletre épülő ház alapjait ásta, amikor egy aranytárgyat fordított ki a földből.  A 4 aranytálka, 6 aranyozott bronzgomb, 3 aranygyöngy, egy madár formájú, aranylemezzel bevont ékszer és 10 aranyspirál is a Nemzeti Múzeumba került, de nem hiánytalanul. A kincs megtalálója ugyanis megpróbálta értékesíteni a tárgyakat, kijátszva a hatóságokat, de egy részét sikerült kimenteni, s így a kincs ismertté vált.

Aranytálka kora vaskor, i. e. VIII. sz.

A legértékesebb darabot, egy aranytálkát, külföldre csempészték, s a londoni British Múzeumba került.

Bütyök- és pontsorokkal díszített, egyfülû tálka, kora vaskor, i. e. VIII. sz.

Forrás:

media13.hu

budapest13.hu